Az email művészete

"A férfiak 80%-a nem olvas el 5 sornál hosszabb emailt, különösen ha az egy nőtől jött."

A fenti "okosságon" kívül (ami nyilvánvalóan csak vicc) rengeteg dologra kell figyelned, ha azt szeretnéd, hogy az üzeneted ne csak a címzett postafiókjába érkezzen meg, hanem a tudatához is eljusson.

Persze fogadó oldalon is vannak hasznos praktikák, amelyekkel a postafiókokban uralkodó káoszt is ügyesen le lehet győzni.

Ha érdekel, mennyire vagy "email művész", töltsd ki ezt a tesztet:

"Sárgacsekk" felmérés

Biztosak vagyunk benne, hogy a 21. században ezt lehetne csinálni sokkal jobban is, úgy szolgáltatói, mint előfizetői oldalon. Az ötletünk egyszerre végtelenül egyszerű, ugyanakkor rendkívül praktikusan használható a sárga csekkek kifizetésére. Ha egy komoly előfizetői felmérés eredményét is le tudjuk tenni az asztalra az ötletünk mellé, rögtön más lesz a "hozzánkállás".

Óriási segítség lenne nekünk, ha kitöltenéd ezt a kérdőívet: csak 10 egyszerű, feleletválasztós kérdés. 

«« Sárgacsekk felmérés »»

Ügyfeleink - rólunk

Tibi, te vagy az első Linux őrült, akit tisztelek! És nem a technológiai tudásod miatt... (Azt elismerem csak.)
Rónai Balázs, Microsoft-tanácsadó cégvezető barátom

Azt is tisztelem bennetek, hogy Ubuntu konferenciákat támogatjátok, ha jól emlékszem előadást is tartottál - én magam otthon Linuxot használok, és jó érzés, ha egy cégről kiderül, hogy támogat emberi értékkel bíró kezdeményezéseket, jelen esetben a konferenciát.
Nyírő Balázs, a Bagolyvár Kiadó webmestere


ClearCenter Hybrid Server


SAP bázis

Micsoda ellentmondás: az SAP, a világ egyik legnagyobb szoftvergyártó cége ingyenes programokat használ. Sőt, rábízza alkalmazása teljeskörű üzemeltetését a Linuxra, arra az operációs rendszerre, amelyet egyetemisták kezdtek bütykölgetni. Mi több, támogatást is ad hozzá. Aztán a saját nevét adta egy adatbázishoz: SAP DB (az Adabas D utódja). Később mégis úgy döntött, hogy a nyílt forrású rendszerek sokkal életképesebbek, és műszakilag jobban szolgálja a fejlődést, ha egy sokkal nagyobb közösség fejleszti a rendszert. És megszületett a MaxDB.

Összeállt a kép.
Nyílt forrású az operációs rendszer, az adatbázis, és maga az alkalmazás is, hiszen olvashatjuk az ABAP kódokat minden egyes telepített SAP rendszerben. Nincs a felhasználó előtt titok, mindenben belenézhet, és - némi kontrollal ugyan - javíthat is benne.

Nincs még egy alkalmazás, amelyben a gyártó ennyire mélyre engedi ismeretben az üzemeltetőit. Mi, bázisos tanácsadók, az utolsó bit átfordulásáig megismerhetjük az SAP rendszert, ott vannak hozzá tonnaszám a dokumentációk. Amikor elmegyünk egy bázis tanfolyamra, ugyan először ugyanazokat a varázslókat látjuk, mint a kedves versenytársak, de utána napokig foglalkozunk azzal, hogy mi történik a háttérben. Megnézzük az összes paramétert, konfigfile-t, és ki kell próbálnunk mindent. Nehogy már azt képzeljük, hogy bármilyen folyamat csupán néhány kattintásból áll, és már fel is csúszott a legújabb verzió vagy frissítési csomag. Ha egy szakember nem tud semmit a háttérben zajló eseményekről, vajmi kevés esélye van arra, hogy az esetlegesen felmerülő hibákat tudja orvosolni.

Ez itt kérem, az IT-kánaán.

Majd bizonyára Magyarországon is belátják 5-10 év múlva, hogy most meg kellett volna hozni ezt a döntést.

De nem most. A magyar ember inkább megveszi a méregdrága hárombetűs nagy szervereit, hiszen “azért még egy IT managert sem rúgtak ki, mert tőlük vásárolt”. Vagy pedig ha pénze nincsen rá, eldolgozgat 5-10 éves őskövületeken: “ebben a szerverben még van anyag”, elketyeg ez bármeddig.

Ez így is van. Azonban:
  • a felhasználók tízszer annyit várnak
  • a mentés ötször annyi ideig tart
  • a jobok még munkaidőben is futnak
  • a szerveren tizedannyi hely sincs (ezért archivál)
  • és legalább ötször annyit költ hardware-támogatásra
… mint ami szükséges lenne.

Mi addig Európa másik oldalán pedig már dolgozunk a “szép új világban”. Vannak helyek, ahol 500 felhasználó jóízűen használja az SAP-t egy olyan szerveren, aminek az áráért a fent említett nagy cégek még szóba se állnak az emberrel, ha “igazi nagy” szervert akar vásárolni. Máshol pedig mikor elszabadult a pokol egy Windows adatbázisszervereket támadó féregvírus formájában, egy nagy levegővétel alatt átmigrálták az SAP szervereket Linuxra. Az IT vezér saját bevallása szerint élete egyik legjobb döntése volt.

Persze Linux alá is jó gépet kell tenni (hiába jó a lovas, ha a paripa csak egy gebe), csak éppen még a legnagyobb brandekben is töredéke az ár a nagyobb társaikhoz képest.

Akkor most mi legyen?

Először is találkozz szemtől-szemben egy Linux/MaxDB alapú SAP szerverrel. Tudunk ebben segíteni, vannak ingyenesen letölthető és használható igazi SAP/Linux/MaxDB rendszerek. Ízlelgesd, kóstolgasd.

Ha gondolod, szívesen elviszünk egy olyan ügyfelünkhöz, ahol éles üzemben is megnézhetsz egy működő Linuxos SAP rendszert. >>> Válogass itt SAP ügyfeleink között...

De persze az lenne a legjobb, ha saját rendszered tudnád viszontlátni Linux/MaxDB gúnyában. A migrációban is tudunk akár segíteni, SAP által certifikált OS/DB migrációs szakemberként. Szintén nagyon előrelátó gondolat, hogy mellékesen akár egy UNICODE migrációt is meg tudunk ejteni egy füst alatt…