Web 2.0

Az email művészete

"A férfiak 80%-a nem olvas el 5 sornál hosszabb emailt, különösen ha az egy nőtől jött."

A fenti "okosságon" kívül (ami nyilvánvalóan csak vicc) rengeteg dologra kell figyelned, ha azt szeretnéd, hogy az üzeneted ne csak a címzett postafiókjába érkezzen meg, hanem a tudatához is eljusson.

Persze fogadó oldalon is vannak hasznos praktikák, amelyekkel a postafiókokban uralkodó káoszt is ügyesen le lehet győzni.

Ha érdekel, mennyire vagy "email művész", töltsd ki ezt a tesztet:

«« Levelezési teszt »»

"Sárgacsekk" felmérés

Biztosak vagyunk benne, hogy a 21. században ezt lehetne csinálni sokkal jobban is, úgy szolgáltatói, mint előfizetői oldalon. Az ötletünk egyszerre végtelenül egyszerű, ugyanakkor rendkívül praktikusan használható a sárga csekkek kifizetésére. Ha egy komoly előfizetői felmérés eredményét is le tudjuk tenni az asztalra az ötletünk mellé, rögtön más lesz a "hozzánkállás".

Óriási segítség lenne nekünk, ha kitöltenéd ezt a kérdőívet: csak 10 egyszerű, feleletválasztós kérdés.

«« Sárgacsekk felmérés »»

Ügyfeleink - rólunk

Tibi, te vagy az első Linux őrült, akit tisztelek! És nem a technológiai tudásod miatt... (Azt elismerem csak.)

Rónai Balázs, Microsoft-tanácsadó cégvezető barátom

Azt is tisztelem bennetek, hogy Ubuntu konferenciákat támogatjátok, ha jól emlékszem előadást is tartottál - én magam otthon Linuxot használok, és jó érzés, ha egy cégről kiderül, hogy támogat emberi értékkel bíró kezdeményezéseket, jelen esetben a konferenciát.

Nyírő Balázs, a Bagolyvár Kiadó webmestere

Mivel mi sem szeretjük a hosszú és sokat ígérő "titkok, amikkel 1 hónap alatt milliókat kereshetsz" típusú bevezetőket, ezért nézzük meg a gyakorlatban, hogy milyen eszközökkel érdemes weboldalad sikeréért dolgoznod.

Ez egy valódi webkettes tanulmánysorozat, röviden és tömören, technikai szemmel nézve az online közösségépítő eszközöket. Az új cikkekről mindig küldünk értesítést a Facebook oldalunkra és Twitter követőinknek. Hogy ne maradj le egy témáról se, jelölj be minket.

Tervezett tematika:

Twitter: van-e üzleti haszna a "csiripelésnek"?

A Twitterezők 6 típusa
10 dolog, amit tudnod kell, mielőtt Twitterezel
Hogy szerezzek még több követőt?
A Twitter üzleti célú felhasználása
Twitter dobozok weboldalba építése

Facebook: hozz rajongókat a weboldaladra
Hogyan érdemes blogolni?
Youtube: legyen saját TV-csatornád
Weboldalépítés a Google Webhelyekkel
55 5tperces weboldal tuning
Facebook és Twitter eszközök a weboldaladon
Közösségépítés - hogyan mérhető a teljesítmény
A Google Android OS és az iPhone szerepe
Wikipedia és saját Wiki oldalak

Mi is az a Web 2.0?

Manapság sok helyen találkozhatunk ezzel a kifejezéssel, de hogy ezt meg is értsük, nem árt kicsit visszatekintenünk és tisztázni, hogy mit jelent a Web 1.0 fogalma.

Web 1.0 alatt a statikus tartalmat értjük, ez volt az internet kezdeti szakasza, amikor a weboldal tulajdonosok állandó tartalmat jelenítettek meg a weboldalukon, amit a felhasználók megtekinthettek, de semmilyen módon nem befolyásolhatták azt. Sajnos sok weboldal ma is megrekedt ezen a szinten.

A Web 2.0 lényege az interakció, a felhasználók interaktív közreműködése, a tartalmak módosítása, hozzászólások küldése, más szóval az információ megosztása.

Honnan indultunk?

Gyakorlatilag a könyvnyomtatás feltalálása óta az információ passzív fogyasztó- vagy ha úgy tetszik nézőközönséget alakított ki. Mindezen a mozi, a televízió, a videó, vagy a DVD megjelenése sem változtatott: az információ, és annak zenei, vagy képi formája egy-egy központi helyről jutott el a felhasználókhoz, akiknek nem volt módjuk azt befolyásolni, sem egymás közt megosztani.

Az elmúlt évtizedben azonban alapvető változás indult el. Az addig információt passzívan fogadó tömegekben felmerült az igény, hogy saját, egyéni igényeiknek megfelelő tartalmat fogadjanak, és azt kedvük szerint módosíthassák, továbbíthassák is mások felé.

Megszülettek tehát a blogok és a közösségi oldalak, valamint elindultak a fájlmegosztó rendszerek is.

Hol tartunk mi?

Magyarország helyzete elég speciális. Földrajzi és nyelvi adottságainkból adódóan a magyar online világ eléggé zárt közösséget alkot. Mindezt erősíti az is, hogy még viszonylag kevesen beszélnek idegen nyelveket, így ezáltal a tartalomszolgáltatók nyeregben érezhetik (még) magukat, hiszen kicsi a valószínűsége, hogy az online közösség nagy számban külföldi oldalak felé vándorol.

Azonban mai felgyorsult világunkban ez az állapot nem tekinthető állandónak. Gyakorlatilag ma már minden fiatal tanul angolul és pár éven belül valószínűleg ők már nyelvi korlátoktól függetlenül fognak maguknak információforrást találni.

Hogy érjük el az embereket?

Az elmúlt rendszerben nemcsak az információ forrása volt központi, hanem a marketing is. Rendkívül kevés számú média állt rendelkezésre, így értelemszerűen mindegyik nagy közönséget vonzott, így az átlagfogyasztó elérése nem okozott semmilyen nehézséget.

Mára nagyot változott a kép. A média minden területén bővült, tematizálódott a kínálat, így a rétegfogyasztók mind megtalálták a kedvükre való információforrást, a korábbi felülről vezérelt források helyett, ami által az átlagfogyasztó elérése – eltekintve az országos kereskedelmi televízióktól - szinte lehetetlenné vált.

Érték-e az információ?

Gyakran hallhatjuk, hogy az információ hatalom, ugyanakkor mégis elértéktelenedni látszik. Az emberekben felerősödött az igény, hogy a hírekhez azonnal és nagy számban jussanak hozzá. A rengeteg hírforrás és a percenként váltakozó hírek miatt az információ azonban értékét vesztette, ez pedig az újságírás alapvető változásait indította el.

Korábban sokan fizettek azért, hogy a kevesek által összeállított híreket elolvassák, mára viszont még többen szeretnének sokak által publikált információhoz jutni, természetesen ingyen. Rupert Murdoch, az amerikai médiamogul támadást intézett nemrégiben a Google hírkereső szolgáltatása a Google News ellen, ami a különböző hírforrásokból indexeli be a híreket. Murdoch viszont nem szeretné az általa megszerzett és publikált híreket ingyen elérhetővé tenni és azzal fenyegetőzik, hogy kitiltja a Google-t az általa üzemeltetett webhelyekről.

Ettől a kísérlettől eltekintve azonban a trend épp az ellenkező, a híroldalak közt a leglátogatottabbá a hírgyűjtő portálok váltak, a hírek értékét pedig azok minősége helyett kizárólag a kattintási arányuk (CTR – click through rate) jelenti. Ennek érdekében bulvárosodnak és rövidülnek a hírek. Ha megnézzük bármelyik hírgyűjtő legolvasottabb cikkeit, szinte bizonyosak lehetünk abban, hogy nagy valószínűséggel szerepelni fognak benne a „döbbenet, botrány, őrület, hihetetlen, tragédia” szavak.

A hírek elértéktelenedése magával vonzza viszont az információk általános elértéktelenedését is, ezért minden cég számára megnehezedett az ügyfelekkel, vagy a leendő ügyfelekkel folytatott kommunikáció is. Megszűntek ugyanis az egyirányú, felülről érkező és nem módosítható információk. Minden weben elérhető információ relatívvá vált, minden kommentálható, megkérdőjelezhető és szubjektív.

Ezt a folyamatot erősíti az is, hogy az internet közösségének csillapíthatatlan az étvágya és a hírforrások újságírói nem képesek megfelelő számú hírt szolgáltani számukra, ezért kénytelenek voltak a civil felhasználók által létrehozott tartalmakat is hírértékűvé emelni, így ma már szinte minden hírportál első oldalán találhatók a fórumok és blogok bejegyzései. A „hírgyárak”-ban készített információk valóságalapja ezért sokszor kérdéses.

Az információk hitelességének gyengülése miatt így egy cég személytelen és arctalan weboldalán található információk hitelessége is kérdésessé, hiteltelenné válik az internetezők szemében. Sajnos ennek a folyamatnak áldozatává válik a hírlevél is, ami még ha a feliratkozott olvasóknak is megy, mégis elveszik a ránk zúduló információfolyamban.

Hogyan kommunikáljunk?

Mindezek tudatában érdemes elgondolkodnunk, hogy milyen csatornákon érdemes kommunikálnunk cégünk jelenlegi és leendő ügyfeleivel. Mivel az emberek közötti információcsere soha sem fog megszűnni, így csak azokat a csatornákat kell megtalálnunk, amik felé az internetezők elmozdultak az utóbbi egy-két évben.

A trendek pedig egyértelműen megmutatják nekünk, hogy melyek ezek a csatornák. Ezekről bővebben itt olvashatsz.

Feliratkozás a bejegyzésekre

	Keresés ezen a webhelyen